Melvin Burgess: Billy Elliot

Sziasztok!
Ebben a bejegyzésben Melvin Burgess: Billy Elliot című kötetről lesz szó. És a borítón lévő felirat nem hazudik. Vicces volt, megható és szégyentelenül szórakoztató.

Fülszöveg:
1984-ben járunk, Észak-Angliában, a nagy bányászsztrájk idején. Az özvegy Jackie Elliot nagyobbik fiával vesz részt a sztrájkban. A helyzet napról napra feszültebb, érik az összecsapás a rendőrökkel. Hideg van, fogytán a tüzelő, fogytán a pénz. A kisebbik fiú, Billy még gyerek, szereti a zenét, és néha vidáman táncra perdül idős, szenilis nagyijával. Az apja által erőltetett boksztól idegenkedő fiú váratlanul felszínre törő vágyálmából óriási botrány kerekedik a maradi városkában. Billy mégis szembeszáll apjával és bátyjával, mert táncolni szeretne a legjobban a világon. Ha kellően elszánt, eljuthat akár Londonba is, ahol kinyílna előtte a világ...

Értékelésem:
Nos, a moly segítségével sikeresen visszaszámolgattam, és 2016-ban lehetett, amikor elsőnek elolvastam a könyvet. És, valljuk be, az nem most volt. Ha nincs ez a mostani tudjukmilyen vírushelyzet, lehet nem lesz belőle 2020-as újraolvasás, de amíg az online rendelt könyvek megérkezésére várok mást nem tudok tenni, mint újraolvasni. És nem bántam meg. Sőt! Teljesen más élményt nyújtott, így sok év elteltével, több mindent is megértettem belőle, vagyis a lehető legjobb döntés volt, hogy ezt a könyvet emeltem le a polcról.
 A történet középpontjában a címszereplő Billy Elliot, tizenkét éves kisfiú áll, és a bányászsztrájk. Igazából nem vagyok túlontúl jártas az angol történelemben, így az 1984-es bányászsztrájkról is vajmi kevés fogalmam volt, de a könyv alapján elég is volt ennyi belőle.
 Billynek idejekorán meghalt az édesanyja, ezért apjával, bátyjával és szenilis nagyijával él együtt, a sztrájk okozta szegénységben. Egyik, utált bokszedzése után beáll egy balettórára, ahol elvarázsolja a tánc. Apja háta mögött, a bokszra félretett pénzből elkezd balettra járni, ahol csakhamar kiderül, hogy hatalmas tehetsége van a tánchoz. Tanára biztatására elkezdenek készülni a Királyi Balettintézet felvételijére. De a legnagyobb akadály a pénz hiánya.
 Igazából számomra a könyvben ez volt a legszomorúbb. A nyomor, amiben a sztrájk miatt kénytelenek élni az emberek. Egészen érdekesen, és szépen le volt írva, hogy elkeseredésükben mikre képesek az emberek, miket áldoznak fel azért, hogy legyen mit rakni a tűzre, vagy, hogy szebb karácsonyt tudjanak a családjuknak adni. Ugyanakkor az elfojtott indulatok is a családon vezetődnek le. És ilyenkor talán észre se veszik, hogy a legkisebb gyerek hónapok óta nem jár el bokszedzésre...
 Nagyon jó érzés arról olvasni, ha valaki szenvedélyesen szeret valamit és még tehetséges is benne. Ilyen volt Billy kapcsolata a tánccal. Olyannyira szerette, hogy képes volt szembeszállni az apjával és a bátyjával, akik meg kell hagyni elég erőteljesen küzdöttek az ellen, hogy balettozzon. Tizenkettő évesként is meghatározza a gyerek életét, hogy kortársai mit gondolnak róla. Ezért is csodálom Billyt, hogy minden homokosozást és b**izást elengedett a füle mellett az iskolában, és ki mert állni, a mellett amit szeretett. És, nem akarok spoilerezni, de jól tette.
 A történet több nézőpontból volt elmesélve, így nem csak Billy szemszögéből láthattuk az eseményeket, és ez különösen jó volt a könyvben. Az egyik legérdekesebb nézőpont Jackie Ellioté volt szerintem, Billy apukájáé. Jackie Elliotnak meg kellett küzdenie azzal a nagy fájdalommal és hiánnyal amit az imádott felesége elvesztése jelentett neki, a sztrájkba már rég belefáradt, és csak a nagyobbik fia, Tony miatt nem adta még fel. Mindemellett ott volt neki Billy. Aki merőben különbözött tőle, és előállt ezzel a balett dologgal is. Mindezek a nehézségek ellenére szerintem jól megállta a helyét az apa szerepében, főleg a végére.
 No és, mint már említettem nem akarok spoilerezni, de egészen meghatóra sikeredett a vége. Mindenkinek ajánlom, aki vevő egy keserédes kis sztorira. :)

Borító:
Semmi extra kifogásom sincsen ellene, letisztult, a piros-fehér kombinációt kedvelem, és az is tetszik, hogy ott ugrik rajta Billy, de nem azt mondom, hogy elájultam tőle.

Pontozás:
Stílus: Volt benne káromkodás bőven, de ez egyrészt nem annyira zavar, másrészt pedig bányászoktól és családjuktól nem várható el, hogy úgy beszéljenek mint egy kifinomult angol úrhölgy. 4.5/5

Történet: Keserédes, megható, gondolkodtató. 5/5

Mondanivaló: Ne add fel, küzdj az álmaidért, és a gyermeked álmaiért. És szeresd amit csinálsz! 5/5

Összhatás: 5/5

Ennyi lett volna ez a bejegyzés, remélem tetszett, és meghozta a kedveteket arra, hogy legalább a filmet megnézzétek, bár arról én nem tudok semmit se mondani, hisz' nem láttam. Találkozunk legközelebb, addig is maradjatok otthon, mossatok kezet és olvassatok sokat!