Ebben a bejegyzésben Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne című verseskötetéről hoztam értékelést, véleményt, Fogadjátok szeretettel!
Véleményem:
Azt hiszem, a vers a lehető legjobb formája annak, hogy egy gyermekeknek írt kötetben is olyan gondolatokat bújtasson el a költő, ami garantáltan megdobogtatja a nagyobbacska ember szívét is. Ilyen alkotásokkal találkoztam én ebben a könyvben is, amit már már véletlen emeltem le a nagyszüleim polcáról, egy rövidke olvasmány után kutatva.
Metaforák és gyönyörűen használt és megformált szavak alkotják a verseket, melyek nagy többsége a természet által ihletett. Mely nem is véletlen, hiszen mennyi szép dolog van a természetben ami felett én is csak ámuldozom! De nagyon örülök, hogy Weöres Sándor nem csak ámuldozott, hanem leírta nekünk, mosolyt csalva kicsiknek, nagyoknak.
Nagymamám könyvének dohos, régi könyv illatú lapjain oly ritmusokat találtam, amiket hangosan felolvasva élveztem a legjobban, ezzel mulattatva a család többi tagját is. Néhol pedig, a rengeteg csodálatos zenei feldolgozásnak, és kisgyerekkorom rongyosra hallgatott CD-inek hála énekeltem is őket. De nem is csodálkozom, egy percig se, hogy ennyi zenés változata van, hiszen a rímek úgy vannak kifaragva, hogy az ember maga is dallamot találjon hozzá, hogy utána elkísérje magával az. Dúdolja az utcán, a buszon, munkába menet, és szépen lassan rájöjjön, hogy több is van ezekben a versekben mint kicsik szórakoztatására való csacska sorok. De nekem néhol a dallam hozzá igazán szükségtelen volt, mert szinte már klasszikussá váltak, és elolvasásukkor előtörtek bennem az óvodai emlékek. Ahogyan boldogan mantrázzuk az óvónéni után a ritmusos sorokat beleélve magunkat a révész, az orbán, vagy éppen a paprikajancsi sorsába.
Az élményt pedig a sok színes, elrugaszkodottabb szinte kontúr nélküli rajz koronázta meg, ami tökéletesen kiemeli a versek hangulatát, és hozzátesz az élményhez.
Kedvcsináló:
Weöres Sándor: A paprikajancsi szerenádja
Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora lebben.
Sóhajom, árva madár-pihe, száll
s elpihen édes öledben.
Tárt keblemen reszket a kóc:
érted szenved a Jancsi bohóc.
Szép szemeidből vérzik az ég,
sok sebe csillagos ösvény.
Egy hajfürtöd nékem elég:
sok sebem bekötözném.
Hull a fürészpor, sorvad a kóc:
meghal érted a Jancsi bohóc.
Tálad a rózsa, tükröd a Hold,
ajkadon alkonyok égnek.
Víg kedvem sűrű búba hajolt,
téged kérlel az ének.
Hogyha kigyullad s szívem, a kóc,
nem lesz többet a Jancsi bohóc.
Pontozás:
Borító: 5/4
Stílus: 5/5
Mondanivaló: 5/5
Összhatás: 5/5
Ennyi lett volna ez a bejegyzés, remélem tetszett nektek! Mindenképpen írjátok meg, ha van bármi mondanivalótok, véleményetek, kíváncsi vagyok rá!
Találkozunk legközelebb!
Lenke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése